Mélyről a magasba - döbbenetes hullámvölgyek a chilei labdarúgó-bajnokságban

2016. november 12.

Miután az elmúlt időszakban nem esett szó semmilyen formában a chilei fociról a blog hasábjain, így a következő posztban kicsit áttekintjük, hogy is áll most a ScotiaBank Apertura szezonja, miközben a chilei szurkolók és a közvélemény éppen elégedetten nyugtázza, hogy a La Roja sikerrel mentett egy pontot a kolumbiai "pokolban" és így továbbra is osztályozós helyen áll az oroszországi labdarúgó-világbajnokság dél-amerikai selejtezősorozatában. Azt már jópárszor leírtam itt a múltban, hogy milyen rendszerben működik a chilei labdarúgó-bajnokság, így ezt ismét nem teszem meg (itt lehet böngészni), legyen most elég annyi, hogy a 2016-os Clausura (amelyet a Colo-Colo nyert meg) után most az idei szezon második tornája, a 2016-2017-es sorozat Aperturája zajlik, amelyből ráadásul már csak négy forduló van hátra (Aperturában és Clausurában is egyszer találkozik egymással a 16 csapat).

11 mérkőzés után a bajnokságot a blog szerzőjének nagy kedvence, az Unión Española vezeti némi meglepetésre pontazonossággal az idei Apertura másik nagy meglepetésével, a Deportes Iquiquével együtt, 21 ponttal. A tabellát a beszúrt képen bárki tudja böngészni kicsit, de az bizonyos, hogy ez a torna megint nem a "nagyokról" szól, talán egyedül a harmadik helyen álló katolikusok tudták odatenni magukat, ráadásul ők nagyon mélyről indulva acélos formában száguldanak az utóbbi fordulókban. A Temuco pedig 10 és fél év után tért vissza az első osztályba idén, ahhoz képest a jelenlegi helyzete kiválónak nevezhető.

Az "El Cacique" és az Universidad de Chile szenved a középmezőnyben, a Colonak voltak nagy durva meccsei is, én már például teljesen rálegyintettem a gárdára, amikor a 10. fordulóban odahaza álltak 0-3-mal a San Luis csapatával szemben, de végül 3-3-ra menteni tudták egy félidő alatt a szégyenteljes helyzetet. Mondjuk a mostani Apertura bővelkedik az ilyen jellegű összecsapásokban, a kilencedik fordulóban az Española hazai pályán veszített 4-3-ra a katolikusokkal szemben, úgy hogy az utolsó pillanatokban kapta a vereséget jelentő bombagólt, amelyet Castillo ragasztott Diego Sánchez hálójába.

unionesp.jpgÉs igen, pont az ilyenek miatt nem lehet csak úgy rálegyinteni a chilei bajnokságra, hogy ezt csak az elvetemültek nézhetik - az internet világában bárhol-bármikor-bárki belepillanthat egy-egy mérkőzésbe és biztosan nem fog csalódni. Azok a meccsek, amiket mostanában láttam, egytől-egyig izgalmasak voltak, magukon hordozva a dél-amerikai focitól már megszokott stílusjegyeket.

Az egykor szebb napokat is látott Cobresal és Santiago Wanderers csak asszisztál a bajnoksághoz, a mélyben viszont van egy-két igen szégyenteljes teljesítmény - a jelenleg 13. helyen álló Everton például volt amikor hét egymást követő mérkőzésen nem tudott nyerni és a tökutolsó Concepción is beleszaladt a késbe jópárszor. Az biztos, hogy az utolsó helyezett ki fog esni a bajnokságból átadva helyét valószínűleg a másodosztályt most uraló, ám aprócska kis stadionnal bíró Deportes Melipillának. A másik kieső majd csak jövőre, egy statisztikai táblázat alapján fog eldőlni.

Ha esetleg a fentiek alapján valaki kedvet kapott ismét egy kis chilei focihoz, bátran szálljon be egy meccs erejéig, mert ugyan világbajnoki selejtezők zajlanak, egy elmaradt mérkőzés pótlásra kerül holnap, amelyen a Caturros (a Santiago Wanderers beceneve) harcba száll a Concepiónnal, előbbi győzelme esetén zárkózhat az élmezőnyhöz, utóbbi vereségével elég mélyre süllyedhet a kilátásait illetően, de ehhez az új edzőnek, a mindössze 30 esztendős Francisco Bozánnak is lesz egy-két szava.

Peru mindenképpen bevonná Bolíviát is a kontinenst átszelő vasútvonal projektjébe

A történelmileg is mindig elég szoros kapcsolatot ápoló Peru és Bolívia viszonya úgy tűnik még szorosabbá válhat, legalábbis ezt szűrhette le az ember az új perui elnök, Pedro Pablo Kuczynski (idén júliusban iktatták be) első bolíviai látogatásának bejelentéseiből. A két érdekes hír közül az első az volt, hogy Kuczynski egyértelművé tette kollégája, Evo Morales számára, hogy Lima teljes mértékben támogatja Bolívia tengerhez jutását (ugye a jelenleg tengerpart nélküli ország egy emlékezetes háborúban vesztette el ezen területeit Chilével szemben) és megteszi a megfelelő lépéseket, hogy a bolíviai exportcikkeket az észak-chilei kikötők helyett mostantól a perui Ilo kikötőjének keresztül szállíthassa Morales országa.

ppk.jpgA másik fontos bejelentés a két elnök találkozóján a kontinenst kelet-nyugati irányban átszelő, Kína által finanszírozott vasútvonal terveit érinti, hiszen a brazíliai Santos városát a perui Iloval összekötő sínpár eredetileg Bolívia érintése nélkül haladt volna. Most Kuczynski egyértelművé tette, hogy Peru egyértelműen a másik javaslatot, azaz Bolívia bevonását támogatja, hiszen ezzel jelentős erdőségeket lehetne megmenteni Peruban, továbbá így a Paraná-folyónak köszönhetően Paraguay, Uruguay és Argentína is profitálhatna a vasútvonalból, ráadásul La Paz hajlandó lenne 25 milliárd dollárnyi összeget beletenni a projektbe ezen javaslat elfogadása esetén (az egész vonal felépítése 60-70 milliárd dollárba kerülne). Ez a vasútvonal is igazán érdekes történet, hiszen közel 5 ezer kilométeres útról beszélünk, amely azért érné meg a kínai üzletembereknek, ami miatt a nicaraguai 50 milliárd dolláros csatorna-projekt is megérné - a döbbenetes ütemben dráguló Panama-csatorna kiiktatása okán.

De hogy meg fog-e egyáltalán valósulni azt nem tudjuk, Kína rendelkezik a megfelelő tőkével és tudással is egy ilyen projekt végrehajtásához, de Hondurasban is folyamatban van egy, két kikötő és egy tengertől-tengerig haladó autópálya megépítésének projektje, hogy a venezuelai vagy éppen mexikói autópálya-építési projektekről ne is beszéljünk - viszont még egyik sincs nagyon előrehaladott fázisban, ráadásul Kínával szemben bizonyos mértékig óvatos ellenállás is kialakult Latin-Amerikában, plusz a kontinens bürokráciája okán is elég kérdéses, hogy mikor kerülhet sor bármilyen kapavágásra ezekben a gigaprojektekben. És akkor még a környezetvédelmi aktivisták ellenállásáról vagy éppen az instabil brazil politikai helyzetről nem is beszéltünk. Ennek ellenére mindenképpen látni kell, hogy Brazíliának és Perunak úgy kell Kína támogatása és pénze, mint éhezőnek a falat kenyér, így elképzelhető, hogy jóval egyszerűbb lesz végigvinni egy ilyen projektet, ami ráadásul nem csak a szállítási költségek csökkentését eredményezhetné, de hosszú időre bebetonozná Kína helyét Dél-Amerikában, hozzáférését az ásványkincsekhez és a döbbenetes méretű piacokhoz.

De visszatérve a poszt kezdő irányvonalához, Kuczynski mindenképpen érzi, hogy Peru geopolitikai helyzetét erősítendő, nem paktálhat le kizárólag Bolíviával és nem kezdhet ismét közös harcba La Paz oldalán Chile ellen egy tengeri kijárat érdekében, így november végén személyesen látogat el Chilébe is, hogy a két ország baráti viszonyát erősítse és a gazdasági együttműködés növeléséről beszéljenek a chilei elnökasszonnyal, Michelle Bachelettel. 

Bolívia válogatottja a pályán szerzett négy pontot, íróasztal mellett elveszítette

Anélkül, hogy lebecsülném képességeit, elég erősen hiszek benne, hogy Magyarországon, de még talán a dél-amerikai közvélemény előtt sem volt annyira ismert Nelson Cabrera neve - egészen mostanáig, ugyanis úgy tűnik, hogy a 33 éves paraguayi-bolíviai kettős állampolgárnak és a bolíviai technikai stábnak köszönhetően most a bolíviai nemzeti válogatott 4 pontot fog veszíteni a 2018-as világbajnokság selejtezőin. Persze erről nem a chilei Colo Colot és a Kolozsvár csapatát is megjárt labdarúgó tehet, csak egyszerűen a technikai stáb könnyen átsiklott azon tény felett, hogy Cabrera egyszer már pályára lépett a paraguayi válogatottban is 2007-ben, így szereplése a világbajnoki selejtezőkön idén szeptemberben Chile és Peru ellen jogtalannak számít a bolíviai nemzeti tizenegy színeiben (a sportoló egyébként Paraguayban született, később szerzett bolíviai állampolgárságot).

nelson-cabrera-820x500.jpgA FIFA egyértelmű és a szabályzat szerint megfellebbezhetetlen döntése ellen Bolívia tiltakozását fejezte ki és keresetet nyújtott be a Nemzetközi Sport Döntőbírósághoz, hogy így szerezze vissza elveszített pontjait, amelyeket a FIFA hivatalos oldalán már ennek megfelelően el is vettek a gárdától és jóváírták a két ellenfélnek. Chile ellen egyébként eredetileg 0-0 volt a mérkőzés végeredménye, Peru ellen pedig 2-0-s sikert aratott a bolíviai gárda, így érthető, hogy a 10 meccsen összesen nyolc pontot szerző (vagyis most már csak négyet) csapat miért küzd ezekért a pontokért. Így ugyanis már szinte biztosra vehetjük, hogy ha nem történik csoda, akkor a 10 csapatos selejtezőcsoportból Bolívia és venezuela világbajnoki esélyei teljesen elszállnak,

Peru pedig még kap egy minimális kis esélyt a csodára - bár ahogy eddigi meccsein muzsikált a La Blanquirroja, ez a minimális esély is csak képletes. Chile viszont most boldog lehet, hiszen ahogy annak Arturo Vidal is hangot adott egy rövid interjúban tegnap, ezzel a két ponttal Chile Argentínát letaszítva feljött az ötödik, play-offot érő pozícióba, a csoportot vezető Brazília, Uruguay, Ecuador és Kolumbia mögé. Nem csoda, hogy többeknek nem is tetszik a dolgok ilyen alakulása, Argentínában és például Ecuadorban is elég agresszív megjegyzések tűntek fel a közösségi médiában és a különböző sajtótermékekben, de a lényeg, hogy technikai hiba történt és ennek a szabályszegésnek a fent részletezett büntetés volt a szankciója. Akár tetszik az elszenvedő félnek, akár nem.

table.jpg

Egy madár, amelyből 50 éve nem láttak egyetlen példányt sem, hivatalosan még nem számít kihaltnak

Chilében közel 500 különböző madárfaj él és ezek közül legalább ötvennek a jövője eléggé sötét, amely számot a kutatók két vizsgálat eredményeként határoztak meg. Az egyik egy friss kutatás volt, amelynek során a chilei Környezetvédelmi Minisztérium projektjének keretén belül 993 faj (növények, állatok egyaránt), köztük 40 madárfaj állapotát vizsgálták meg szakértők, majd ehhez a kutatáshoz a korábban a vadászati törvény módosításához begyűjtött, további 43 madárfajról szóló adatokat is hozzávették, így jött ki az az eredmény, hogy 83 vizsgált madárból 47-nek a jövője elég kilátástalan, életterük szűkül, egyedszámuk csökken. És akkor még csak az összes chilei madárfaj 16%-ának adatairól beszélünk, hiszen több mint 400 madárfaj egyedszámáról semmiféle friss információ nem áll rendelkezésre.

A legsúlyosabb helyzetben az eszkimópóling (Numenius borealis) névre hallgató szalonkaféle van, amelyről azt valószínűsítik, hogy lehet még élő példánya, de 50 éve nem láttak egyetlen egyedet sem (az utolsó fényképpel alátámasztott, hiteles észlelés 1962-ben történt a texasi Galveston-szigeten, lásd lent) - szóval inkább kihaltnak tekinthető, de a hivatalos procedura szerint erre csak akkor kerülhet sor, ha az összes lehetséges költési helyet végiglátogatják majd kutatók. Ennél azért még jobban áll mondjuk a gyönyörű névre hallgató chilei erdőcsillag (Aricai kolibri néven ismert Chilében), amelynél 2015. októberében került sor egy részletes vizsgálatra és akkor került megállapításra, hogy összesen 405 egyed él még belőle Azapa és Vitor völgyeiben. A miniatűr kis madárka (9 centiméter és 2 gramm!) pusztulásának fő oka a mezőgazdaság fejlődésére vezethető vissza, az őshonos növényzet pusztulása és a növényvédő szerek használatának terjedése együttesen rendkívül szomorú vetít előre ennek a fajnak.

eskimo_curlew.jpg Bár a Környezetvédelmi Minisztériumnak 2010 óta projektje van az erdőcsillag megmentésére, de az elkerített kis rezervátumok és az őshonos flóra visszatelepítése eddig még nem igazán mutatta meg hatását, bár a minisztérium szakértői nagyon bizakodóak. A legszomorúbb egyébként ezen madarak történetében az, hogy most mindösszesen 83 madárfaj vizsgálatára került sor, de csak ebből a kis populációból 23 fajt veszélyeztetettnek kellett minősíteni és a vizsgált fajokon kívül is tucatnyi másik madárfaj élete van válságban, például a tűzföldi csigaforgatóé, amely elvileg egyáltalán nem számít veszélyeztetettnek, de száma elég erős ütemben csökken élőhelyének szűkülése, idegenek általi megzavarása és például kóbor kutyák pusztítása okán. A jelenleg ismert adatok szerint Magyarországon egyébként 371 madárfaj él, vagy fordult már elő, Chilében szám szerint elvileg 490 ilyen faj van (a kérdés, hogy egy ötven éve nem látott fajt érdemes-e még Chilében élő madárfajként számon tartani), amelyek közül 12 csak itt él, hatot úgy telepítettek be az emberek, legalább száz pedig rendkívül ritka és észlelése komoly kutatómunkát igényel.

És hogy tanuljunk egy kicsit a madarakról és Chiléről is, álljon itt három, csak Chilében előforduló madárfaj: a chilei tinamu, a pincoyai viharfecske vagy a hosszúcsőrű papagáj. De hogy visszatérjünk még egy szóra posztunk egyik főhőséhez, az eszkimópólinghoz, a posztban idáig kitartó Olvasók némelyikében felmerülhet a kétely, hogy miért ilyen nehéz megmondani egy madárról, hogy kihalt-e vagy nem? Nos, ennek a pólingunk esetében több oka is van: egyrészt a madárnak hatalmas vándorlási területe van, nagyjából egész Amerikában fellelhető lenne bárhol, ami nagyjából olyan, mintha tűt kellene a szénakazalban keresni.

zarapito.jpgMásrészt ha még be is tudnánk határolni, hogy hol lehet egy-két élő példány, azok költési helyei általában nagyon nehezen megközelíthető helyeken találhatóak, így aztán még kisebb az esély, hogy valaki találjon egy eszkimópólingot. Ennél komolyabb probléma viszont, hogy az eszkimópóling a megszólalásig hasonlít a kis pólingra és ez a hasonlóság annyira erős, hogy egyes korábban jelentkező észlelők könnyen megerősítették azt is, hogy kis pólingot láttak. Szóval ez egy érdekes történet, de a legvalószínűbb kimenetel a fentebb már taglalt szomorú vég, azaz a kihalás.

A chilei labdarúgás jelenlegi két leggyengébb csapata

Ők aztán tényleg a mélypontot képviselik

Bár nem sűrűn posztoltam mostanában, azért a blogtól távol is követtem a chilei foci eseményeit, válogatott és helyi szinten egyaránt és alapvetően mindig érdekelni szokott, hogy egy-egy csapat rendkívül rossz teljesítménye mögött milyen tényezők állhatnak és ha most megnézzük a chilei labdarúgóligák állását, egy-két osztályban igencsak találhatunk ilyen teljesítményeket. Azon még csak-csak túlteszi magát az ember, hogy a szebb napokat megélt Antofagasta 12 meccsen mindössze 7 pontot volt képes összekaparni a Primera Divisiónban, de az már sokkoló, hogy a másodosztály utolsó helyezettje, a 2005-ben az elsőosztályú Aperturában még dobogós Coquimbo Unido 13 meccs után a három profi osztály csapata közül egyetlenként győzelem nélkül, mindössze 7 rúgott góllal áll - úgy, hogy utolsó hat meccsén egyetlen egy pontra volt csak képes.

Ők lennének azok, arcukra van írva a helyzet:

unido.jpgA "kalózok" becenévre hallgató csapat mindezt úgy tudta összehozni, hogy soraiban tudhatja az egykori csillagot, Ismael Fuentest vagy a szintén sokat megélt Emilio Hernándezt is. A mélyrepülés Víctor Hugo Castañeda vezetőedző távozásával kezdődött, akit a végleges edző megérkezéséig ideiglenesen az utánpótlás egyik edzőjével, Jorge Cerinoval akartak helyettesíteni, de ő eltiltás miatt négy meccsen le sem ülhetett a Coquimbo kispadjára, ahol ideiglenesen addig Marcelo Corrales másodezdő vette át az irányítást. Vele sem igazán változott semmi, a 12. fordulóban például az az Everton tudott nyerni Coquimboban, amelyik előtte összesen egyetlen pontra volt jó idegenben - ennél pedig még maguk a "kalózok" is jobbak voltak házon kívül. A szurkolók most változásokat követelnek, a vezetés viszont türelmet kér, jobb játékot és végre győzelmet ígérve.

Ők pedig a jelenlegi legrosszabbak (lentebb a részletek): 

margamarga.jpg

Ha viszont nem csak a profi osztályokat nézzük, akkor még ennél is találunk rosszabb teljesítményt a chilei fociban, a negyedik osztályban (ez a Tercera División) a Provincial Marga Marga csapata 22 meccsen mindössze 4 pontra volt képes (mindet otthon) és 84 gólt kapott, ami még akkor is iszonyú rossz teljesítmény a quilpuéi csapattól, ha tudjuk, hogy nem is olyan régen alakult és nem rendelkezik komoly tapasztalattal bíró kerettel sem. 22 mérkőzés alatt egyetlen olyan alkalom sem volt, amikor a csapat nem kapott volna gólt és például a Lautaro de Buintól elszenvedett 13-0-s vereség oda vezetett, hogy a meccsenkénti kapott gólátlaga a csapatnak elérte a négyet. Ahogy egyébként a csapat, úgy maga a csapat nevét adó Marga-Marga megye is igencsak új, 2010-ben jött létre Valparaíso tartományban, Quilpué székhellyel, ami egy gyorsan növekvő, napjainkban 130 ezer lakossal rendelkező kisváros, ahonnan Viña del Mar és Valparaíso is nagyon könnyen elérhető, így sokan költöztek be a partról ebbe a városba, amely egyébiránt több napsütétes órával bír egy évben, mint maga Valparaíso.

A gyönyörűséges Quilpué a levegőből:

Igazi jószomszédi viszony: ezúttal Bolívia vádolja Chilét agresszióval

Az már valószínűleg az előző posztból látható, érezhető volt, hogy Dél-Amerika ezen szegletében, Chile és szomszédai között elég feszült, vádaskodásokkal, megfélemlítő üzenetekkel teli hangulat alakult ki múltbeli sérelmek, területi viták vagy éppen rosszul elejtett nyilatkozatok miatt - és igen, jól írtam, több szomszéddal feszült a helyzet, hiszen a napokban Peru mellett Bolíviával is tovább folytatódott a diplomáciai csörte annak kapcsán, hogy a chilei hadsereg elkezdte minden évben megrendezésre kerülő hadgyakorlatát, a Hurrikán 2015-öt. Az ország északi részén, a bolíviai és perui határ közelében, az Atacama-sivatagban végrehajtásra kerülő látványos hadművelet kivágta a biztosítékot a tengeri kijáratát közel 150 éve egy balsikerű, pont általa kezdeményezett háborúban elveszítő Bolívia elnökénél, aki szerint az egész hatalmas hadgyakorlat azt a célt szolgálja, hogy megfélemlítse Chile szomszédait.

Egy élesebb jelenet a helyszínről:

huracan.jpgEvo Morales azt is hangsúlyozta, hogy ilyen lépéssel sem a perui, sem a bolíviai nép nem félemlíthető meg és az efféle politikai eszközöket már rég el kellett volna feledni a santiagói vezetésnek, hiszen ez már a régiós együttműködés és megértés korszaka, nem a háborúskodásé. Ennek persze azért ellentmondanak az olyan lépések, mint a pár nappal ezelőtt a perui elnök által tett bejelentés illetve magának Moralesnek az elmúlt hónapok során folyamatosan bemutatott kirohanásai és követelései Chilével szemben egy tengeri kijárat megszerzése érdekében. De egyben igaza volt, ebben a korszakban a dél-amerikai népeknek össze kell(ene) tartaniuk, nem pedig egymással acsarkodva éket verni a hihetlen gazdasági potenciált magában hordozó kontinens egységes fellépésébe.

A felek kirohanásai és nyilatkozatai a témában élőszóban és képekkel:

A chilei hadsereg egyébként hangsúlyozta, hogy egy minden évben megrendezésre kerülő hadgyakorlatról van szó (ez most már a 15. év, amikor megrendezik, bár néhányszor különféle természeti csapások miatt elmaradt), amelynek hármas célja van: egyrészt megnézni, hogy mennyire képesek a hadsereg különböző részei együttműködni az ország területének és lakosságának védelme érdekében illetve mennyire hatékonyan tudnak különböző természeti katasztrófák esetén fellépni. A két héten át, egészen november 13.-ig tartó gyakorlatban közel 5500 katona vesz részt, köztük a légierő, a haditengerészet emberei is és hogy nem váratlan lépésről van szó, azt tökéletesen mutatja, hogy már júniusban tájékoztatták a Dél-amerikai Államok Közösségét, az UNASUR-t a tervezett katonai műveletekről. 

Ismét fellángoltak az ellentétek Peruval - már katonák is vannak a határon

Ezen a hétvégén ismét történelmi mélypontra jutottak a chilei-perui kapcsolatok, miután a perui elnök, Ollanta Humala egy olyan rendeletet iktatott be országában, amely új megyeként létrehozza Peruban La Yarada-Los Palost, annyi kis csavarral, hogy ebbe egy Peru által vitatott chilei területrészt is bevontak. Maga a vita tárgya nem túl nagy, nagyjából 270 méter, ugyanis Peru szerint a mostani chilei-perui határ a szárazföldön a parttól 270 méterre beljebb található, amellyel Santiago teljesen érthető módon nem ért egyet, a chilei vezetés szerint a parton ér véget a határvonal.

Itt a bejelentés élőben:

A jelenlegi helyzet annak a 2014-ben, a hágai Nemzetközi Bíróság által hozott döntésnek a következménye, amellyel az évtizedes határvitát lezárva a bíróság közel 40 ezer négyzetkilométernyi tengeri területet Perunak ítélt - viszont ezt a változást Peru a szárazföldre is szeretné levetíteni, amely hatalmas felháborodást váltott ki Chilében. Az aprócska, mindössze 15 ezer lakossal bíró La Yarada Los Palos létrehozása a hivatalos indoklás szerint azért történt, hogy így támogassák a határmenti, elhanyagolt területek fejlődését, Santiago szerint viszont már perui katonák is érkeztek a terület közelébe és Lima minden erővel megpróbálja saját igazát elérni a vitában (ez az új megye azon a területen fekszik, ahol anno egy négy éves küzdelemben Chile hatalmas vereséget mért Perura és Bolíviára a Csendes-óceáni háborúban).

A terület és a vitatott háromszög:

hito2.pngA mostani lépés azt is jelenti, hogy az elmúlt néhány hónapban végzett munka a két ország közötti kapcsolatok javítására a kútba esett és most már azon kell dolgozni, hogy ne mérgesedjen még jobban el a viszony, hiszen Santiago befagyasztotta diplomáciai kapcsolatát szomszédjával a nagyjából 36 ezer négyzetméteres kis terület miatt. Nem fog sor kerülni a külügyminiszteri államtitkárok decemberi találkozójára de a két ország kabinetjének közös ülésére sem és ez még csak a kezdet, ahogy hangsúlyozta a chilei kormány. Ahogy látható perui újságokban, Limában akkora visszhangja nincs az eseményeknek és a politikusok sem igazán izgatják magukat a közzétett rendelet által keltett hullámok miatt, mindenesetre az pozitívum, hogy Peru nem tervez hivatalos ünnepséget az új megye létrehozásának apropójából - az egyértelműen elmélyítené a most sem túl egyszerű válságot.

Ahogy fentebb már írtam, a chilei hírügynökségek jelentése szerint a térségbe küldött katonai megfigyelők már perui katonák jelenlétét észlelték, akik ugyan a határt nem sértették meg, de annak túloldaláról fényképeket készítettek - kérdem én, mi fog történni, ha a perui elnök rendeletének megfelelően esetleg átlépik a határt ezek a katonák?

Elvileg ők azok:

hito1.jpgHiszen erről már 2001-ben megegyeztek a felek, hogy ha bármelyikük hadseregének egységei 100 méterre megközelítenék a határvonalat, már értesíteniük kell a másik felet. Saját véleményem szerint egyébként a mostani esetnek komoly következményei csak politikai és diplomáciai fronton lesznek, hosszútávon minden úgyis új lappal indul, amikor majd 2016. áprilisában új elnököt fog választani Peru és a Moneda-palotában is ebben bíznak, hogy akkor majd újratárgyalásra kerülhetnek a hasonló nyitott és a két ország kapcsolatát mérgező kérdések.

Történelmi mélyponton az elnök támogatottsága, növekszik a politikától elzárkózók száma

Elég sok faktor játszott ebben közre - ezekből néhány következzen most

Általában egy miniszterelnök, elnök mandátuma során nagyon fontos indikátornak tartják a szakértők a közvéleménykutatók által közzétett támogatottsági adatokat, mennyit nyert-veszített egy-egy párt, politikus százalékos szinten - sokan ebből persze hajlamosak túlságosan sok következtetést levonni, de azért az biztos, hogy egy jelentősebb zuhanás egy támogatottsági szintben azért elég komolyan kezelendő. Most Chilében ilyesmi helyzet alakult ki, hiszen Michelle Bachelet elnökasszony támogatottsági szintje az Adimark cég felmérése szerint 24%-os szintre zuhant (augusztus hónapban kérdeztek meg egy 1033 fős reprezentatív mintát), ami történelmien alacsony szint, főként ha ezt összehasonlítjuk azzal a ténnyel, hogy 2013-as hatalomra jutása idején a szavazatok 62%-a mellette állt. De vajon mi áll ennek a hihetetlen zuhanásnak a hátterében? A napvilágot látott politikai elemzések és publikációk alapján ez több okra vezethető vissza:

Elsőként mindenképpen a be nem tartott ígéreteket kell felhozni indokként, hiszen anno a kampány időszaka során és később az első hónapokban is igen sok reformot ígért a gazdaság fellendítése mellé, de a lassuló gazdasági növekedés és a réz világpiacán kialakult alacsony árszínvonal miatt ezek megvalósítására nem volt nagyon mozgástere.

bachelet1.jpgSzintén elég súlyos csapás az elnökasszony támogatottságára a Caval-ügy, amely fiához (Sebastián Dávalos) és annak feleségéhez kapcsolódik, akik valószínűleg politikai ráhatásra kaptak 10 millió dolláros kölcsönt földvásárlásra, amely földterületeket aztán később profittal tudtak továbbadni. A nyomozás az ügyben jelenleg is folyamatban van és még várhatunk a parlamenti vizsgálóbizottság konkluziójára is, de akármi is lesz az eredmény, ez biztosan nem volt pozitív hatással Bachelet reputációjára. Akkor és azóta sem tett ugyanis semmi komolyabb lépést az ügyben, nem is nagyon hozta nyilvánosságra álláspontját, amivel pont azt veszítette el, ami korábban előnye volt: eggyé volt a politikusokról kialakult képpel, a korruptsággal, ezt pedig a közös táncos mulatságokkal sem tudja már lemosni magáról.

Harmadik okként egyértelműen fel kell hoznunk azt a folyamatot, amely a választásokra felállt Nueva Mayoría hétpárti, balközép koalícióban zajlik, azaz azokat az ellentéteket, amelyek Bachelet elnökké válása után törtek felszínre és amelyek elkezdték elszigetelni az elnökasszonyt korábbi szövetségesei egy részétől - ez főként annak köszönhető, hogy Bachelet bizonyos döntései után elkezdte elveszíteni a nők és a szegények támogatottságát. Itt főként arra kell gondolni, hogy a politikus mindenképp el akarta kerülni a polarizációját és ezért inkább semlegesebb, a középhez jobban húzó szerepben igyekezte feltüntetni magát. Meg hát azért a koalíciót alkotó hét párt számára már egyre kevésbé vonzó egy olyan elnök mellett állni, akinek ilyen alacsony a támogatottsága.

Chilében mindig is igencsak fontos kérdés volt az oktatás helyzete, amely a Pinochet-diktatúra óta egy igencsak szűk réteg számára elérhető és Bachelet ennek megváltoztatására ígéretet is tett, de a reformok lassúak és még mindig nem azt az eredményt érik el, amelyekre a "tömegek" vágynak, így nem csoda, hogy továbbra is tüntetéseket láthatunk, elégedetlenkedő hangokat hallhatunk - azaz ez egy újabb lépcsőfok a 24%-os alacsony támogatottság kialakulásában.

bachelet2.jpgA fentiek tükrében akár temethetnénk is az elnököt, de az Adimark kutatásából az is kiderült, hogy Bachelet térvesztéséből nem tudott profitálni az ellenzéki Alianza koalíció, hiszen az ő támogatottságuk 15%-os szinten toporog - a konkluzió alapján kijelenthető, hogy a többség kiábrándult mindkét oldalból és vagy eltávolodott a politikától vagy inkább a szélsőségek felé tolódott.

Tocopilla - a város, amelyről nagyjából csak Alexis Sánchez nem feledkezett meg

Földrengés, árvíz, szegénység, munkanélküliség - avagy ezek is chilei mindennapok

Alapvetően Chiléről az az elterjedt nézet Dél-Amerikában, hogy a kontinens egyik leggazdagabb országáról van szó, amiben alapvetően nincs is nagy tévedés, hiszen egy igen erős gazdaságról, igen jó természeti adottságokkal megáldott államról beszélünk - ám igen botor dolog lenne azt feltételezni, hogy a szegénység errefelé ismeretlen dolog, hiszen például az Alexis Sánchez szülővárosaként megismert észak-chilei Tocopilla a 2007-ben itt történt földrengés óta képtelen magához térni és a nemrégiben történt áradások a teljes reménytelenség szélére sodorták a kisvárost. A kisvárost, amely éppen ellentéte a közel 200 kilométerre fekvő régiós székhelynek, Antofagastának, amelyet az elmúlt években többször választottak az egyik leginkább élhető helynek Chilében - Tocopillában viszont annyira nincs pénz, hogy a 2007-ben megrongálódott és bezárt Bernardo O'Higgins iskoláját (ide járt Alexis is) azóta sem sikerült felújítani és újra megnyitni.

toco.jpg

Igazságtalanság és kormányellenes propaganda lenne persze azt nem megemlíteni, hogy decemberben az egész épületkomplexumot le fogják dózerolni, hogy újat építsenek helyette, de azért gondoljunk csak bele, közel 10 évig romhalmazként magasodott Tocopillában ez a jobb napokat is megélt intézmény. Amikor az egyik sajtóorgánum riportot készített néhány helyivel az áradások kapcsán, a többség panaszáradatban tört ki, hangsúlyozva, hogy ha nem lenne Alexis, senki nem tudná, hogy Tocopilla létezik - még az állam és a régiós vezetés sem, hiszen a mai napig nem készült el a földrengés miatt hajléktalanná vált embereknek szánt szociális lakóépület és egyes utcák a mai napig nem aszfaltozottak, dacára, hogy elég sokan élnek benne. Gondot jelent az orvoshiány is, a Marcos Macuada kórház az elmúlt években érkezett több fiatal orvos ellenére a mai napig rendszeres buszjáratot üzemeltet Antofagasta irányába, hogy a komolyabb eseteket, speciálisabb ellátást igénylő ügyeket ott lássák el.

toco2.jpg

Kevés a munkalehetőség, a bányászat és a halászat szintje inkább csökkenő tendenciát mutat, kevesebb a megkereshető pénz, kevesebb az igényelt munkás kéz - nem csoda, hogy nagy az elvándorlás mértéke is, főleg Antofagasta irányában, ami tényleg egy igazi ékkő az ország északi részén. És hogy most kicsit szenzációhajhászra vegyem a posztot, nem mindenki feledkezett meg Tocopilláról, hiszen ahogy twitter-fiókján is olvasható volt, Alexis több kamionnyi palackozott vizet, ruhákat és alapvető élelmiszereket küldött a 3 halálos áldozatot is követelő áradással sújtott szülővárosába, amelynek tényét a polgármester, Fernando San Román is megerősítette.

Amúgy is voltak gondok, erre egy hete ez történt:

Alexis városban élő rokonai fognak majd segíteni az adomány szétosztásában és bár egy-két kritikus hang is megszólalt a segítség mértékét tekintve, azért ne felejtsük el, hogy az Arsenal sztárja évek óta stabilan ott áll szülővárosa mellett és már több szociális programot is finanszírozott, amelyek keretében házak épülhettek szegény családok számára. 

Tocopilla egy pozitív videóban:

Gőzerővel beindult a chilei Apertura - jobbnál jobb meccsek jönnek!

A Colo Colo lehet az idei szezon szárnyaló alakulata

A gyönyörű chilei siker után, amelyet a nemzeti válogatott a Copa América 2015-ös sorozatán ért el, a játékosok szakszervezetével fennálló viták orvoslása után még július végén elrajtolt a 2015/2016-os Apertura szezonja is a Primera Divisiónban (a chilei labdarúgó bajnokság lebonyolítási módjáról a blog első posztjaiban írtam), miközben ezzel párhuzamosan zajlik a Copa Chile csoportköre is, tehát az ország fociját kedvelőknek mostanában igen jó hónapjai lehetnek. Az első fordulóból két nagyon fontos dolog nem tudott még kiderülni: egyrészt, hogy az egyetlen újonc csapat (az előző Clausurából hárman estek ki, de a létszám 16-ra csökkentése miatt csak egy feljutó volt), a San Luis milyen teljesítményre képes, másrészt a Clausura-győztes Cobresal mennyire tudta átmenteni jó formáját az új szezonra, hiszen a két csapat meccsét szeptember elejére halasztották.

A többi meccsen látott teljesítmény mindenhol eléggé szezonelejire sikeredett, senki nem tudott két gólnál többet rúgni - az azonban megjósolható, hogy a Colo Colo idén is ott lesz a végelszámolásnál, ahogy idén a Católicával is számolni kell, kedvenceim, az Unión Española vörös ördögei viszont továbbra is a tavalyi lélektelen, unalmas játékot tolják, így nem is tudom mi várható számukra. Íme az első játékkör eredménylistája, lehet bátran szemezgetni és ha véletlenül valakinek nyomasztó kérdése lenne, ne féljen feltenni.

primera_fecha_1.jpgA tegnapelőtt (08.08.) elkezdődött második fordulóban viszont már láthattuk a bajnokot, Aricában lépett pályára a Cobresal, ahol eléggé unalmas első félóra végén Ever Cantero fejesével a vendégek majdnem megadták az alaphangot a találkozónak, de a bólintás elkerülte a kaput, így nagyon felejthető első félidővel vonultak pihenőre a csapatok. Talán ez hiányzott nekik, ugyanis a második játékrészben megindult a gólgyártás, ha gyártásnak lehet azt nevezni, hogy egy Juan Abarcán megpattanó labdával, öngóllal szerzett vezetést a Cobresal a 62. percben. 10 perccel később a meccs egyik legjobbja Ever Cantero kettőre növelte az előnyt és hiába szépített az Arica a 89. percben, már nem volt elég idő az egyenlítésre. A hihetetlen nagyságú esőzések miatt egyébként a Católia - Calera meccsét le sem tudták játszani, ahogy láttam a videókon, szó szerint hatalmas tóvá változott a játéktér Santiagóban (Valparaísóban még durvább a helyzet, ott ketten meghaltak és több tucatnyian meg is sérültek a hatalmas esőzésben, szélviharban, hullámtengerben).

segunda_fecha.jpg

A tavalyi meglepetéscsapat, az "Acélos" Huachipato nem sokkal a vége előtt hét perc alatt megfordította és megnyerte a meccsét az Iquique ellen, így javított mérlegén a nyitóforduló veresége után - de két forduló után már a 16-ból csak 5 gárda állhat 100%-os mérleggel (matematikailag ennyi sem, de a Católica meccse halasztásra került, ahogy írtam), hiszen az újonc San Luis magyar idő szerinti ma esti (08.09.) meccsén megrogyott a Wanderers ellen. És hogy meglesz-e az első kettőből kettőt nyerő gárda, arra néhány óra múlva fény derül, amikor a Colo első hazai meccsén az Audax Italiano olaszait fogadja. Én meg fogom nézni a meccset, ha valaki velem akar tartani, itt megteheti:

Link

live-stream.jpg